A tehénszaros Audi esete Kedvessel.

Mottó: A Nagy- Politikát a Nagypolitikusok csinálták, Nagyembereknek. A kis-politikát meg a kispolitikusok, a kisembereknek.

Egy tárca vezetője – minden bizonnyal - Nagypolitikusnak számít. Ha a Nagypolitikus mond, vagy tesz valamit az rögvest a Nagy-politika részévé leszen.

A Nagy- Politika csak a nagy dolgokra összpontosít, benne van a nevében is.  Így történt ez ma is. A miniszteri gépkocsi konvoj útra kelt, és meg sem állt Mezőfalváig.

Az állami Audi kerekei freccsentik szét, a privát tehénlepényeket az istálló udvarán.

(Ekkor nézett ki Anti a Sarki Kocsma ablakán és látta amint a levélhordó beoson a szemközti házba, a kikapós özvegyhez, a Mancihoz. Már megint ehhez a tehénhez jöttek!?- mondta, csak úgy maga elé mormolva.)

Bizony, egy rég nem látott Kedveshez érkezett a miniszteriális kompánia.  

Az istállóban tornyosuló, fehér köpenyes, nejlonsapkás, hozzáértők gyűrűjében állt Kedves, a szépen lecsutakolt, jól tejelő, 12 éves, szarvasmarha.

Mindenki mosolygott, örömmel simogatták, lapogatták a tehénke porcikáit, csak akinek a faránál jutott hely az nyugtalankodott kissé…

Százharminc-ezer liter tej, ennyi macskafröccsöt adott a világnak a mezőfalvai patás. Szép teljesítmény, egy élet munkája. Beszédek, kamerák, riporterek, Van ok megtapsolni, még piros szalagot is kötnek a nyakába.

De minden ünneplés véget ér egyszer. Sietni kell a fővárosba.

Holnap parlamenti ülés. A tárca első embere újabb ötlettel áll majd elő, a hazai mezőgazdaság megváltására. 

Meg  tapsolják majd és  piros  pántlikát kötnek a nyakába.  

Horváth G. István

Csípi a versenyhivatal szemét a dinnyeár-megállapodás

Az előzményekről itt olvashattok

Információkat gyűjt a versenyhivatal a kereskedelmi láncok és a Magyar Dinnyeszövetség megállapodásá -ról.

De mi a gondja a nagyra becsült szervezetnek?

Azt írja az újság, hogy: Nem kérték ki előzetesen a Gazdasági Versenyhivatal véleményét a multinacionális kereskedelmi láncok és a Magyar Dinnyeszövetség között született megállapodásról, ezért a hatóság információkat gyűjt.

Kedves Versenyhivatal!

Ma estére tervezünk egy és mást a kedvesemmel. Valami olyasmit, ami a páromnak is és nekem is jó. Ugye nem kezd el adatokat gyűjteni akkor, ha nem kérjük ki előzetesen a véleményét?

Miért nem lehet megérteni: ha jó a vásárlónak, ha jó a termelőnek, de nem jó a versenyhivatalnak, ki nem sz*rja le a versenyhivatalt - mondaná Béni Pista a kocsmában.

Meg lehet élni a dinnyetermesztésből?

 Igen! Mondja a Magyar Dinnyeszövetség elnöke.

 

 

Jelenleg nettó 40 forint a dinnye kilónkénti felvásárlási ára, ez 5-6 forint hasznot jelent a termelőknek. A Magyar Dinnyeszövetség elnöke szerint ebből már meg lehet élni.
Egyes áruházláncokban jelenleg 99 forintba kerül a dinnye kilója, de azt ígérik, ennél olcsóbban később sem adják majd – legalábbis azok, amelyek megegyeztek a szaktárcával. Azt mondják, ez az ár a multiknak és a termelőknek is elfogadható, így kilónként negyven forintot kaphatnak a gazdák, ami után még áfát sem kell fizetniük.

Simonka György, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke elmondta, a gazdák körülbelül 5-6 forinttal drágábban tudják eladni az árujukat, mint amennyiért megtermelik, amely hektáronként 400-600 ezer forint árbevételt jelent, amelyből már meg tudnak élni.

A magyar dinnyét népszerűsítő kampány részeként több áruházban csak magyar dinnyét lehet majd kapni, a polcokra pedig csak a legkiválóbb gyümölcsök kerülhetnek. Ami gyenge minőségű, az kereskedelmi forgalomba sem kerülhet, mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki hozzátette, reklámkampánnyal is segítik a termelőket. A kampányba más termékeket – paradicsomot, paprikát, almát is be fognak vonni.

Az egyik áruházlánc azt is vállalta, hogy külföldön is értékesíti a magyar dinnyét. A tervek szerint három millió kilogrammot szállítanak majd a szlovák, a cseh és a lengyel boltjaikba.

Forrás: hirado.hu

KICSI, BÜDÖS, DE A MIÉNK

Hungarikum rangra pályázik a 120 éves pálpusztai sajt

   

Az idén ünnepli születésének 120. évfordulóját a hungarikumok közé kívánkozó pálpusztai sajt. A patinás sajtkülönlegesség ma is állja a versenyt a hazai piacon a világhírű holland és francia termékekkel szemben, a választék határtalan bővülése sem képes letaszítani a jobb élelmiszerüzletek polcairól.

A konyhafőnök tippje: a pálpusztai zamata és gazdag íz világa akkor érvényesül igazán, ha fogyasztás előtt egy órával szobahőmérsékleten tároljuk. Az igazi ínyencek a pálpusztaihoz a cukorbetegségre hajlamos rágcsálók (hörcsögök, tengerimalacok, számára kevert takarmányból csipegetnek.

Tilos lesz magyarnak hívni a hurkát

Csak a 100 százalékosan hazai alapanyagból készült termékeket illeti meg jövőben a magyar termék megnevezés egy új rendelet alapján. 

 

MINEK NEVEZZELEK ?

Kiszorul a magyar termékek közül a hurka és a marcipán is.

A kormány szerdai ülésén elfogadta a magyar-termék-rendeletet - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter csütörtökön reggel az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszter a rendelet lényegét összefoglalva közölte: az a magyar termék, amelyik 100 százalékban magyar alapanyagból készül.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az minősül magyar terméknek, ha a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.

Azokat a termékeket, amelyek magyar és külföldi alapanyagot is tartalmaznak, ám Magyarországon gyártják azokat, az úgynevezett hazai termék kategóriába sorolják. Ilyen például a hurka és a marcipán.

origo.hu

Az aszály és a hőség miatt előrehozott támogatást kérnek az állattartók

A hőség és az aszály miatt negyedével megnőttek az állattenyésztők költségei, ezért a minisztériumhoz fordultak segítségért.

Nemcsak a kenyér, a hús sem lesz olcsóbb a következő hónapokban. A háziasszonyok a húsos pultok kínálatát böngészve már észrevehették, hogy a megdrágult a baromfihús.

A Vágóállat és Hús Terméktanács azt mondja, rövid időn belül többet kell fizetnünk a sertéshúsért is, és a drágulás nem kerüli el majd az összes többi hústerméket sem. A hőség és az aszály miatt negyedével nőttek az állattenyésztők, ezen belül is elsősorban a sertéstartó gazdák költségei

A költségnövekedés nagyobb hányadát a dráguló takarmányok adják - állítja a Vágóállat és Hús Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Németh Antal a drámai adatot alapvetően két összetevővel magyarázta: az egyik a meleg idő sertéstelepeket ért közvetlen hatása, ami nagyjából 10 százalékos termeléscsökkenést okoz. Ilyenkor a szaporító állományoknál csökkennek az ivarzások, megtermékenyülési problémák jelentkeznek, megnehezülnek a fialások, a melegben a tej is kevesebb, a hízóállománynál pedig a magasabb hőmérséklet étvágycsökkenést, sőt, az anyagcseregondok miatt akár súlycsökkenést is okozhat.

A szaktárca komplex csomag kidolgozását ígérte, amelyet még augusztus elején a kormány elé terjeszt.

hirado.hu 

Kampány a hazai dinnyéért

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (b) és Gerry Gray, a Tesco vezérigazgatója dinnyét kóstolnak az áruházlánc magyar dinnyét népszerűsítő kampányának nyitó rendezvényén, a Gács utcai Tesco áruházban.

MTI

Befejeződött az őszi repce betakarítása Békésben

Az átlagnál jobbak a hozamok

Véget ért az őszi repce betakarítása Békés megyében, a termelők az átlagnál kedvezőbb, hektáronként 2,2-2,3 tonnás terméshozamot értek el 2012-ben - mondotta Varjú Mónika, a Békés Megyei Kormányhivatal Földművelési Igazgatósága igazgatója.

   

A termelők Békés megyében összesen 4200 hektáron termeltek őszi repcét, ennek döntő hányada olajipari feldolgozásra kerül. A gazdálkodók 2011 őszén több mint 14000 hektár területet vetettek be, azonban tavasszal a növényállomány kétharmadát ki kellett szántani, mert több mint tízezer hektáron tönkrement a növényállomány a rendkívül száraz ősz és a februári erős fagyok miatt.

    

A Békés megyei nagyüzemekben az őszi repce termésátlaga 2,6-2,8 tonna körül alakult – mondta Barabás Béla, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára. Hozzátette: voltak azonban táblánkénti rekordtermések, Nagyszénás és Orosháza környékén 4-4,2 tonna átlaghozamok is születtek.

   

Forrás: MTI