Gazdák fóruma Szentesen

A Gazdakörök Csongrád megyei és Szentes kistérségi szervezete, augusztus 10-én, fórumot rendezett Szentesen, az Aranykalász étteremben.

A gazdák áttekintették a növénytermesztés idei eredményeit. Az aszály miatt, gabonafélékből a szokásos átlagtermés fele várható, napraforgóból még ennél is kevesebb. Egyetértettek abban, hogy megyénkben nagy az öntözött területek aránya, de szükség lenne további növelésére.

A megbeszélésen, konkrét támogatási formák is szóba kerültek, a területalapon juttatott összegekről, a fiatal gazdáknak nyújtott pénzekről, valamint a gazdanet pályázat lehetőségeiről. Itt jelentették be a kertészeknek a jó hírt, hogy még ebben az évben döntenek a termálvíz hasznosításának 2015. utáni feladatairól, lehetőségeiről.

A fórumon többen érintették a mezőgazdasági járművek „zöld rendszámával" kapcsolatos helyi anomáliákat. Határozott kritika érte a helyi Polgármesteri Hivatal okmányirodájának ezzel kapcsolatos tevékenységét. Szóvá tették, hogy segítség lenne a gazdák ügyeinek gyorsabb, pontosabb intézése.

Tovább tart az import gabona-vám felfüggesztése

A magyar kormány nem hagyja magukra az állattartókat a magas gabonaárakból következő nehéz helyzet kezelésében. - olvasható Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írásában.

Az Európai Bizottsággal történt egyeztetést követően, megjelent az a végrehajtási rendelet, amely a búza importvámot felfüggeszti december 31-ig. Így 1,5 millió tonna közepes és gyenge minőségű búza kerülhet az EU piacára, harmadik országokból, vámmentesen.
A Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése, a szakmai-érdek képviseleti szervezetek képviselőivel, áttekintette a kialakult helyzetet, és megállapodott velük abban, hogy a kormány segítségét kéri.

A hazai búza és kukorica készletek feltöltöttek. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az egyeztetéseket követően csökkenthetik a gazdálkodók veszteségeit.

Forrás: MTI

Segítségre szorul a makói hagyma

Legyen ugyanolyan tartalmas, mint most, de teremjen kétszer annyit !

A makói vöröshagyma ekkor verhetné minden versenytársát. Ehhez újfajta kell, amelynek nemesítése tízmilliókba kerül. Más a helyzet, ha a Givaudan makói üzeme tényleg igényt tart a hagymaporra. (A makói hagyma szárazanyag tartalma duplája a külföldi hibridekének. Ezért hagymapor előállítására ideális.)

150 hektáron áll a hagyományos makói vöröshagyma vetésterülete, több éves csökkenés után. Ha az a cél, hogy a fajta megmaradjon, és termesztése több embernek adjon megélhetést, segítségre van szükség.

– A hagyományos makói vöröshagyma beltartalmi értékével nincs semmi baj, de ma már keveset terem: 25–30 tonnát egy hektáron – mondja Pásztor Vilmos, a terméktanács elnöke. Más fajták 60–70, olykor 80–100 tonnát is hoznak. Még a makói bronz is maximum 40–50 tonnára képes. Tehát a makói hagyma előállítási költsége magasabb. Ez az oka annak, hogy azt látja a vásárló, hogy 1 kiló makói hagyma 149 forintba kerül, ugyanennyi, de más fajtából csupán 99-109 forint.

Tavaly program indult a Hagyma Terméktanács, a szakminisztérium és a fajtafenntartó részvételével. A tökéletes megoldás az lenne, ha olyan új makói fajtát sikerülne nemesíteni, amelyiknek a beltartalmi értéke változatlan, és dupla annyi terem belőle. Egy ilyen hagymát régóta várnak Makón. A hagymakutató állomás korábban időről időre előállt új fajtákkal, de ezeket alig használták a termelők, be sem bizonyosodott, mire képesek. Azóta az állomás megszűnt, a városban nem folyik nemesítés, és valószínűleg több tízmillió forint befektetésre lenne szükség a hagymanemesítés újra indításához.

Forrás: delmagyar.hu

40 milliárd pályázati pénz állattartó telepek korszerűsítésére

40 milliárd forintot igényelhetnek a gazdák az állattartó telepek korszerűsítésére - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A támogatási kérelmeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani, augusztus 31-ig. A pályázattal a szaktárca célja a növénytermesztés és az állattenyésztés felborult arányának helyreállítása. Azok a gazdák pályázhatnak a támogatásra, akik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nyilvántartásában szereplő állattartó telepet üzemeltetnek.
 

Egy pályázó legfeljebb 870 millió forintot igényelhet, míg a kis értékű beruházásokra maximum 25 millió forintot kérhetnek a jelentkezők. A keretösszeg 10 százalékát a kis értékű - azaz a maximum 25 millió forintos támogatási igényű - beruházásokra különítette el a minisztérium. A hozzájárulás mértéke az elszámolható kiadások 40-60 százaléka lehet.
A támogatást az állattartó telepek bővítésére, a takarmányozási és a műszaki színvonal, az állategészségügyi és az élelmiszerbiztonsági feltételek, az infrastruktúra, valamint a munkakörülmények javítására lehet felhasználni. A szóban forgó forrás azt is segíti, hogy a telep megfeleljen a trágya elhelyezését szabályozó uniós előírásoknak.
 

A tárca elszánt az állattenyésztés talpra állításában, ezért az ágazat kiemelt támogatást kap az európai uniós és a nemzeti forrásokból is - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Pénzzel támogatják a birkák "fülbevalóját"

Közel 230 millió forintot utal át mintegy 3500 gazdálkodónak július 30-ától a juh- és kecskeállomány elektronikus jelölésre vonatkozó támogatás keretében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

A támogatás a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (korábban Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) által engedélyezett - és a www.enar.hu honlapon közzétett - elektronikus jelölőeszközök beszerzéséhez, a beszerzés költségeinek részbeni, utólagos megtérítéséhez vehető igénybe.

Az elektronikus jelölőeszköz beszerzése akkor támogatható, ha az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben a kérelmező tenyészetéhez hozzárendelték.

A támogatás normatív jellegű, az állatlétszámtól független és degresszív, tehát összege öt év alatt fokozatosan csökken. Így amíg a 2010-ben gyártott és beszerzett egyedi jelölőeszközökre 1,02 eurót kaphattak az állattartók, a 2011-ben gyártott és beszerzett eszközök után 0,82 euróhoz juthatnak. Fennálló köztartozás esetén az MVH a támogatásokat a lejárt köztartozás összegével csökkentve fizeti ki - olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

Egyszerűbben igényelhetnek támogatást a baromfitartók

Módosította a baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló rendeletet a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM): 

A pályázatoknál csökken az ügyintézési idő és a benyújtandó igazolások száma.    Újdonság, hogy mostantól a kérelmeket baromfi fajtánként és nem állományonként kell benyújtani, így a dokumentumok száma kevesebb lesz. A rendeletmódosításnak köszönhetően egyszerűsödik az eljárásrend.

    

A kérelmezőnként 5-60 negyedéves kérelem legfeljebb 4-re, a jelenlegi negyedévenkénti 2.000-2.200 kérelem pedig mintegy kétharmadára csökkenhet. Azaz mind a termelők, mind az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adminisztratív terhei jelentősen mérséklődnek.
    

További módosítás, hogy a kérelmezőknek csak az első támogatásigénylés benyújtásakor - tehát évente csak egyszer - kell állatorvosi igazolást beszerezniük.
    

Az állatjóléti támogatás a baromfiágazat legjelentősebb nemzeti forrása, melyet a termelő akkor igényelhet, ha az állatjóléti előírásokon felüli kötelezettségeket vállal.
MTI

Egy szippantás a jóból...

Terjeng a sertéstrágya szaga az esti órákban, Szentesen. 

A környéken lakók, illetve a kertvárosiak is szenvednek a szaghatástól, amely többnyire estefelé üli meg több órára a területet. A lakosok a kistökei sertéstelepre gyanakodnak, de az is szóba került, hogy a földeket trágyázzák.

– A szag nem a mi telepünkről jön, nálunk zárt rendszerbe került a sertéstrágya – reagált a Pankotai Agrár Zrt. kistőkei telepvezetője, Szalánczky Károly. A terület néhány kilométerre fekszik a város szélétől, - nem hiszem, hogy ilyen távolságból ennyire intenzíven érződne a bűz. Úgy vélem, hogy a környező földeket trágyázzák a gazdák, ez okozza a kellemetlenséget. Nemrégiben learatták a gabonát, a tarlón széthordták a szerves trágyát, majd beforgatják. Hamarosan enyhül majd a szaghatás.

- A trágyázás időszakáról helyi rendeletet esetleg alkothat egy település, de az nem ütközhet az alkotmányos jogokba - mondta a gazdálkodással foglalkozó Gémes László szegvári polgármester. – A földekre kihordott trágyát még aznap be kell forgatni, mert tönkremegy. Napokon át tartó bűz véleményem szerint valamelyik állattartó telepen a helytelen tárolásból adódik.

Forrás: délmagyar

Lehet akármilyen drága a búza, sok gazda mégis ráfizet

Megvan az ország kenyérre való búzája, de lesznek termelők, akiknek ráfizetéses lesz az év. Az aratás végén tart az ország, a tavalyi termésnek csak a 60 százalékát takarították be a gazdálkodók. Idén három és fél - négymillió tonnára becsülik a magyarországi búzatermést. A minőség jó, a felvásárlási ár szintén, de ez mit sem ér, ha nincs búza. „Fizethetnek nekem nagyon jó árat, ha nincs mit eladnom” – fogalmazott egy cégvezető.

Csorba Béla, hevesi gazdálkodó elmondta, megyéjét nagyon rosszul érintette az aszály, náluk csak Nógrádban tragikusabb a helyzet, ezért számukra sem nyújt megoldást a búzáért kínált magas ár.  Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke azonban elmondta, az ország kenyérellátásához szükséges gabona bőven megvan, miután a hazai lakosság igényeinek kielégítéséhez évi 1-1,2 millió tonna jó minőségű termés szükséges. Az állatállomány további, 1 millió tonna, rosszabb minőségű gabonát fogyaszt el, ami szintén rendelkezésre áll. Az exportszerződéseket szintén teljesíteni tudja az ország, igaz, a vállaltnál nagyobb mennyiség biztos nem tud kimenni, mert tartalék is kell a hazai ellátásra.

A szakmai szervezet vezetője szerint a legfontosabb az lenne, hogy a termelők legalább annyi pénzt kapjanak az árujukért, amennyit befektettek. Ez azonban idén nem mindenki esetében lesz így, akármilyen magas is az ár.

Forrás: hirado

Fellendülőben a helyi termelői piacok

A „papírmunka” egyszerűsítésével, a működést pénzzel is támogatva, a kereskedelmi rendeletek módosításával segíti a mezőgazdasági tárca a termelői piacok létesítését. Egy rövid felsorolás arról, hol is működnek ilyen piacok az országba. Várható, hogy a „piacbarát” döntések hatására, szaporodnak az elárusítóhelyek. Balaton felvidék Liliomkert, Tihany, Akasztófa domb, Kecskemét, Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület, Vác, Váci Egyházmegyei Karitász, és Nagymaros, kofahajó indításán dolgoznak.

Jelenleg 50 termelői piac működik, de több 100-nak is elférne, rövidre zárva a termelőtől a vevőig vezető utat. (egy csomó sárgarépa átlag 2000 kilométert utazik a konyhakerttől a háziasszony kosaráig, miközben az ára emelkedik.

Forrás: MTI 

Pénz helyett földet adna a kormány az önkormányzatoknak…

A kormány döntött arról, hogy a szociális földprogram megvalósítása érdekében az önkormányzatok állami földeket kapnak vagyonkezelésbe, ennek célja, hogy a vidéken élő, hátrányos helyzetű lakosok munkalehetőséghez jussanak – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a kormányzati hírportálon.

A kormany.hu szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a szociális földprogram megvalósítása érdekében első alkalommal hirdetett meg ingyenes termőföldeket az önkormányzatok számára. Az NFA az önkormányzatok által benyújtott kérelmeket elbírálva javaslatot készített a kormánynak több mint 132 hektár termőföld ingyenes vagyonkezelésbe adására.

A szociális földprogram a háztáji jellegű mezőgazdasági kistermelésre, illetve állattartásra irányul, és a hátrányos helyzetű, gyakran munkanélküli családok munkára ösztönzésével, a helyi erőforrások kihasználásával valósul meg.

Ezért elsősorban a kézimunka-igényes növénytermesztés és a jelentős időráfordítást igénylő kisállattartás támogatása a cél. A szociális földprogram lehetőséget teremt a munkaközpontú gazdaság erősítéséhez, a szegénység terjedésének megállításához, a vidéken élők szociális helyzetének stabilizálásához, a települések népességmegtartó erejének növeléséhez – olvasható a VM tájékoztatójában.

Július végéig igényelhető támogatás anyatehéntartásra

A termeléshez kötött anyatehéntartáshoz a hónap végéig igényelhetnek támogatást azok a gazdák, akik MVH-s regisztrációs számmal rendelkeznek. Érdemes betartani a határidőt, hiszen 25 napon túli késedelmes benyújtás esetén a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják.

„A támogatásra kizárólag az a termelő jogosult, aki rendelkezik MVH-s regisztrációs számmal. Ennek a regisztrációs kötelezettségeknek legkésőbb a kérelembenyújtással egyidejűleg tehetnek
eleget az érintettek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) az
ügyfél székhelye, illetve lakóhelye szerint illetékes megyei kirendeltségén” – tájékoztatott Oláh Rajmund.

A támogatásra benyújtható egyedeknek több kritériumnak is meg kell megfelelniük. Az agrárkamarai szaktanácsadó példaként elmondta, csak olyan nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle jogosult, amely a támogatási kérelem benyújtásának napján eléri a nyolc hónapos életkort. „További feltétel, hogy az egyed az ENAR-ban bejelentett megfelelő fajtakóddal rendelkező húshasznú vagy kettős hasznosítású, és olyan állományhoz tartozik, ahol jellemzően hústermelés céljából nevelnek borjakat. Kitétel, hogy az úgynevezett kötelező birtokon tartási idő alatt az állat az adott tenyészetben marad. A kérelemben a kezelő állatorvosnak igazolni szükséges az állomány hármas mentességét is” – sorolta a kritériumokat.

Oláh Rajmund felhívta a figyelmet arra is, hogy külön feltételek vonatkoznak a 120 ezer kilogramm alatti kvótával rendelkezőkre. Ez esetben a gazdának legalább három támogatható állatot kell bejelentenie az igényléskor, s ezeket a kérelem benyújtásától számított hat hónapig a tenyészetben kell tartani. „A gazdálkodó köteles gondoskodni a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerről szóló rendelet szerinti jelölésről, nyilvántartásról. A termelőnek ezen felül gondoskodnia kell az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról is” – hangsúlyozta. Mindez azonban nem elegendő a támogatási kérelem benyújtásához, külön szabályozva van a megtermékenyítés, illetve az embrió-átültetéseket be kell jelenteni és regisztrálni a NÉBIH-nél.

„Feltétel továbbá, hogy a kérelmezett állatok legalább 30%-a elleni fog az adott évben. A kötelezően előírt birtokon tartási idő alatt a megszületett borjakat legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben kell tartani. A támogatás alapjául szolgáló állatlétszámában a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszők aránya legfeljebb 40% lehet.”

Az agrárkamarai szaktanácsadótól megtudtuk, 120 ezer kilogramm feletti tejkvóta esetén csak az nyújthat be támogatási kérelmet, aki az ebben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja. Vállalniuk kell azt is a gazdáknak, hogy ezeket az egyedeket a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja.

A támogatási kérelmet az MVH illetékes megyei kirendeltségéhez kell benyújtani, postai úton július 31-éig. Aki lekési a határidőt, naponta 1%-kal kevesebb támogatásra lesz jogosult, de 25 napon túl nem is érdemes benyújtani kérelmet, mert érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. A késedelmes benyújtáshoz kapcsolódóan vis maior kérelem elfogadására ekkor már nincs lehetőség.
Forrás: Szegedma

Fogadkoznak, hogy nem kerül idegen kézbe magyar termőföld - egy része már ott van !

Bealkonyul a zsebszerződéseknek: jövőre akár öt év börtönt is kockáztat, aki jogellenesen tesz szert termőföldre.

Mindent megtesznek majd az osztrák gazdák, hogy az illegálisan, úgynevezett zsebszerződésekkel megszerzett, közel egymillió hektárnyi magyar földet megtarthassák – közölte az m1 Híradójában Roszik Péter. A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke hozzátette: perek sokasága lesz várható a közeljövőben, mert az érintett hazai mezőgazdák szeretnék visszakapni termőföldjeiket.

Érik a kukorica Kisbér határában. A föld Pongrácz Imre tulajdona - legalábbis papíron. Jelenleg ugyanis egy osztrák cég használja a területet. A 90-es években pénzügyileg nehéz helyzetbe került a gazda, ezért akarta értékesíteni a földet. Talált is egy külföldi vevőt, de mivel ő nem vehette meg, azt mondja, egy ügyvéd más megoldást ajánlott.

"Az ügyvéd figyelmeztetett bennünket, a földtörvény nem engedi, hogy idegen állampolgár vagy cég vegyen földet, az ügyvéd javaslatára a haszonélvezeti jogot kellett megvenni" – mondta a műsorban Pongrácz Imre gazdálkodó.

A férfi akkor meg is kapta a pénzt a vevőtől a haszonélvezeti jogért. Most viszont szeretné újra ő használni a földet, de egyelőre hiába pereskedik, nem tudja visszaszerezni.

A megyei agrárkamara elnöke szerint nagyjából 20 ehhez hasonló trükkel, vagyis zsebszerződéssel játszották ki az utóbbi években az ügyvédek a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalmat.

Hozzávetőlegesen 1 millió hektár föld van zsebszerződésben a külföldiek kezében. Ennek túlnyomó része osztrák kézben van, körülbelül 600 ezer hektár, de nagyszámú a német, dán, holland és egyéb tulajdonos is.

Egy osztrák szakértő szerint ennyi földet biztosan nem művelhetnek külföldiek.

"Szerintem ez túlzás, ekkora földterületet nem lehet illegálisan használni. De az biztos, hogy Magyarországnak a földvásárlás kérdésében minél előbb megoldást kellene találnia, természetesen az Európai Unióval közösen" – jelentette ki Otto Priler, a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara elnöke.

A jövő nyáron életbe lépő új Btk. szerint akár öt év szabadságvesztést kaphat, aki jogellenesen szerez termőföldet. És ugyanilyen büntetést lehet kiszabni a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédekre és közjegyzőkre is. A földörvény tervezete szerint pedig a jövőben földet csak az vásárolhat, aki földműves, helyben él, és nem spekuláns.

Forrás: hirado.hu

Gazdát cserélt a szántó, perelnek az érintettek

Akár egy egyetemi jogi vizsga kérdése is lehetne az eset, amely két gazda között alakult ki néhány Komló közeli szántóval kapcsolatban.

Egyikőjük állítja, a 4,7 hektáros területet tíz éve műveli – az államnak fizetett bérleti díj fejében. Tavaly ősszel is elvetette a búzát, bízva benne, hogy a földhasználat joga továbbra is az övé marad. Azonban tévedett, mert a decemberben kiírt földbérletpályázaton egy másik családi gazdálkodás nyerte el a területet.

– Ez az én búzám, ezért, amikor eljött az aratás ideje, kimentünk a gépekkel és elkezdtük az aratást. Az új földbérlő viszont rám küldte a rendőrséget, amikor ezt megtudta.

A betakarítást félbeszakították, a búza pedig ott maradt. A búza, vagy annak az ellenértéke engem illet, ezért peres úton fogok érvényt szerezni a követelésemnek – fogalmazott a gazda.

A föld új bérlője azonban másképp látja a dolgokat. Véleménye szerint a régi bérlő tisztában volt azzal, hiszen felszólították, hogy már semmit sem vethet a területen, mivel októberben lejár a szerződése. A búzát ennek ellenére elvetette. Így ő áprilisban hiába lett hivatalosan a föld új bérlője, nem tudott mit kezdeni a szántóval, hiszen be volt vetve.

– Amikor megláttam, hogy az én földemen aratják a búzát, kihívtam a rendőrséget, szerintem ugyanis ez lopás. Később mi mentünk ki aratni, akkor pedig ránk hívták a rendőrséget, akik végül lefoglalták az összes búzát. Ez a termény az enyém, de ha az előző bérlő valakit perelni akar, akkor az állammal tegye, amely a pályázatokról döntött.

Információink szerint jelenleg is folyik a nyomozás a tulajdonjog megállapítása végett. Egy jogász szerint lopás nem történt, a búza azé, aki megművelte, viszont az új bérlő kárát meg kell téríteni.

Elégedetlenek

A FÖLDBÉRLETPÁLYÁZATOKKAL kapcsolatban több jogi eljárás indult, hiszen sokan elégedetlenek a tavasszal közzétett eredményekkel.
A gazdák egy része azt fájlalja, hogy szinte minden területet egy-két család között osztottak szét, illetve, hogy egyes pályázók szerintük annak ellenére nyertek, hogy nem feleltek meg a feltételeknek.

Az egész országban, több fórumon követelik a nyertes pályázatok nyilvánossá tételét, hiszen az alapján kiderülne,  milyen alapon döntöttek a földek sorsáról.

Forrás: bama.hu

Nem lesz elég gabona, elszálltak az árak

Több évtizede nem látott szárazság tombol Észak-Amerikában, így nem lesz elegendő exportálható termény. A segítség talán Kelet-Európából érkezhet.

A gabonaárak tegnap rekord szintre emelkedtek az Amerikai Egyesült Államokban a fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt, amit minden idők legmelegebb féléve okozott – számolt be a Reuters. Pozitív fordulat mostanában nem várható, az amerikai kormányzat szerint a szárazság akár októberig is kitarthat, így az élelmiszerárak emelkedésétől való félelmek csak tovább fokozódnak világszerte.
Forrás: bankweb